Előadások a modern angol nyelvtanról

Ez a szerző életműve, több mint fél évszázados angol nyelvtani kutatásainak csúcspontja.

Nemcsak egy tudományos könyv, amely az szerző nyelvtani nézőpontja alapján gazdag példagyűjteményt rendez, hanem egy olyan referencianyelvtan is, amelyet kéznél lehet tartani, és bármikor konzultálni lehet, ha kérdés merül fel az angol nyelvtannal kapcsolatban.. Ezzel az író nemcsak az angol nyelvtani jelenségek "hogyanját" írta le, hanem igyekezett válaszolni azok "miértjére" is.. Ennek a könyvnek a legnagyobb jellemzőjét egyetlen szóban lehet összefoglalni: """magyarázó nyelvtan."""

■A hivatkozások részletesek, különösen a tárgymutató részletes és könnyen használható, azzal a céllal, hogy megválaszoljon minden olyan kérdést, amely az olvasónak az angol nyelvtannal kapcsolatban felmerülhet.

■Fontos témák (módális igék, kiegészítő szerkezetek stb.) mélyrehatóan és mélyrehatóan vannak leírva.

■ Tisztázza a regionális különbségeket, mint például az „amerikai”, a „brit” és az „észak-brit”, az angol stílusbeli különbségeket, mint például az „archaikus”, a „hivatalos”, a „informális”, az „elegáns”, az iróniát és a nonszenszet, valamint a használati regisztereket, mint a jogi és a kereskedelmi.

■ Az egész könyvben kiemelésre kerülnek olyan részek, amelyek némileg speciális vagy haladó témákat tárgyalnak, és a könyv a generatív nyelvtanban és a kognitív nyelvészetben feltárt kiterjedt felismeréseket is olyan formában tartalmazza, amelyet az általános olvasó könnyen megérthet.

■ Ahol lehetséges, irodalmi művekből vettünk példákat, és a példák száma nagy.. Ez azért van így, mert az irodalom az a terület, ahol a legkreatívabb nyelvi megoldások láthatók, és mert hiszem, hogy bizonyos értelemben a példák minősége az, ami megvilágítja a nyelvtan könyvet.

■ Összehasonlításokat végzünk a szöveg során más nyelvek hasonló kifejezéseivel, mint például a japán, a német és a francia.. Ez azért van, mert úgy gondolom, hogy ez fel kell hívja a figyelmet az emberi nyelv egyetemességére.

■ Szükség esetén történelmi magyarázatokat is tartalmaz.. Mivel az angolnak hosszú története van, és a régi használat megmarad a modern angolban, sok olyan nyelvi jelenség létezik, amelyet csak történelmi szempontból lehet megmagyarázni.

Az Angol Használat és Nyelvtan Társaság 7. Díjazottja

l Tartalomjegyzék

Előszó Legenda

1. fejezet: Bevezetés 1.1. Mondatok és Elemeik 1.2. Szavak, Kifejezések és Mondatok 1.3. Mondattípusok

2. fejezet: Mondatszerkezetek 2.1. Mi a mondatszerkezet? 2.2. Alap mondatszerkezetek 2.3. Származtatott mondatszerkezetek

3. fejezet: Mondatelemek 3.1. Tantárgy 3.2. Tárgy 3.3. Kiegészít 3.4. Kvázi-komplement 3.5. Kötelező határozói mellékmondatok 3.6. Mondatelemek 3.7. A fő mondatrészek szemantikai szerepei

4. fejezet: Idő és aspektus 4.0. Áttekintés 4.1. Három időpont 4.2. Idő és Aspektus/Aspektus 4.3. Lexikai Igék Jellemzőinek Aspektusa

5. fejezet: Jelen idő 5.0. Áttekintés 5.1. A Jelenre hivatkozva 5.2. A Múltra Hivatkozva 5.3. A jövőre utalva 5.4. Tökéletes Befejezett Jelen 5.5. Transtemporális Jelen 5.6. A jelen idő alapvető jelentése

6. fejezet: Múlt idő 6.0. Áttekintés 6.1. A Múltra Hivatkozva 6.2. A múlt idő különleges használatai 6.3. A múlt idő lényegi jelentése

7. fejezet: Jövő időt kifejező kifejezések 7.0. Áttekintés 7.1. Jövő időt kifejező kifejezések 7.2. Egyéb kifejezések 7.3. Formák összehasonlítása

8. fejezet: Folyamatos jelen idő 8.0. Áttekintés 8.1. A folyamatos alak jellemzői 8.2. A folyamatos jelen idejű alak használata 8.3. A folyamatos jelen különleges használati módjai

9. fejezet: Befejezett idejű alak 9.0. Áttekintés 9.1. Befejezett jelen idő 9.2. Befejezett múlt idő 9.3. Befejezett jövő idő

10. fejezet: Tökéletes Folyamatos Igeidő 10.0. Áttekintés 10.1. Jelen Idejű Befejezett Folyamatos Igeidő 10.2. Befejezett jelen idejű folyamatos alak 10.3. Jövő idő folyamatos tökéletes alak

11. fejezet: Lenni, Birtokolni, Csinálni 11.0. Áttekintés 11.1. A 'Be', 'Have' és 'Do' használata

12. fejezet: Kérdőszavak 12.0. Áttekintés 12.1. Kérdő névmások 12.2. Kérdő névmások 12.3. Indirekt Kérdések

13. fejezet: Relatív mellékmondatok 13.0. Áttekintés 13.1. Relatív névmások 13.2. Szabad mellékmondatok 13.3. Mivel, Mint, De 13.4. Relatív határozószók

14. fejezet: Főneves alak 14.0. Áttekintés 14.1. Az "to" igeneves alak használata főnévként 14.2. Az "ige + to" szerkezet melléknévi használata 14.3. Az "ige + to" alakzat adverbális használata 14.4. Az "to" infinitívusz igekénti használata 14.5. A csupasz főnév használata 14.6. Főnévi igenévi alanyok 14.7. Az infinitívus egyéb felhasználásai

15. fejezet: Melléknevek 15.0. Áttekintés 15.1. Melléknevekként 15.2. Tárgy kiegészítéseként 15.3. Mint álkiegészítők 15.4. Kiegészítő mondatok állítmányaként 15.5. Melléknévi igekötős szerkezetek

16. fejezet: Főnevesített igék 16.0. Áttekintés 16.1. Gerundium használata 16.2. A főnévi igenevek három típusa 16.3. Gerundiumok alanyként 16.4. Főnévi igenevek és a tökéletes infinitívusz 16.5. Főnevesített igék 16.6. Főnevesített igék és infinitívuszok 16.7. Igeraginos kifejezések

17. fejezet: Módbeli segédigék 17.0. Áttekintés 17.1. Jelen Idejű Alakok Jelentése és Használata 17.2. """Modális igék + Befejezett főnévi igenév""" 17.3. Múlt idő alakjainak jelentése és használata 17.4. Összegzés 17. 5. """Múlt idejű módhatározós ige + Befejezett főnévi igenév""" 17.6. Radikális és kognitív felhasználások

18. fejezet: Hang 18.1. A passzív hang jellemzői 18.2. A passzív hang korlátai 18.3. Passzív hang 18.4. Passzív hangzat különböző szerkezetekben

19. fejezet: Predikátumok 19.0. Áttekintés 19.1. Predikátumok jelen időben 19.2. Predikátumok a múltban 19.3 . Predikátum múlt idő 19.4. Az "ha" mondatok megfelelői 19.5. Feltételes és következményes mellékmondatok elhagyása

20. fejezet: főnevek 20.0. Áttekintés 20.1. Főnévi csoportok használata 20.2. Főnevek típusai 20.3. A főnevek neme 20.4. Főnevek száma 20.5. Eset angolul

21. fejezet: Névmások 21.0. Áttekintés 21.1. Személyek Személyes névmások 21.2. Személyes névmások különleges használata 21.3. A személyes névmás „it” használata 21.4. Direkt és retrográd anafora 21.5. Visszaható névmások 21.6. Mutató névmások

22. fejezet: Cikkek 22.0. Áttekintés 22.1. Határozott névelők 22.2. Határozatlan névelők 22.3. Cikkrendelés 22.4. Cikk kihagyása és ismétlése

23. fejezet: Melléknevek 23.0. Áttekintés 23.1. Az melléknevek jellemzői 23.2. Melléknevek használata 23.3. Melléknevek sorrendje 23.4. A melléknevek szemantikai alkategóriái

24. fejezet: Mennyiségek 24.0. Áttekintés 24.1. A kvantifikátorok jellemzői 24.2. Határozatlan mennyiségjelzők 24.3. Számok 24.4. Számok olvasása

2. fejezet 5. fejezet: Határozószók 25.0. Áttekintés 25.1. A határozószók osztályozása 25.2. VP Határozószók 25.3. Mondatrészeket kiegészítő határozószók 25.4. A határozószók hierarchiája és elhelyezése 25.5. Helyhatározók 25.6. Figyelni való határozószók 25.7. Zavaró jelentésű és használatú határozószók 25.8. Határozói mellékmondatok hierarchiája 25.9. Kötőszóhatározók

26. fejezet: Összehasonlító szerkezetek 26.0. Áttekintés 26.1. Összehasonlító változások 26.2. Összehasonlítási feltételek 26.3. Összehasonlító Épületszerkezet 26.4. Összehasonlító szerkezetek aspektusai 26.5. Ál-összehasonlítások 26.6. Összehasonlító kifejezések, amelyekre figyelni kell 26.7. Kifejezések a felsőfok hangsúlyozására 26.8. Hasonlatokat tartalmazó idiomatikus kifejezések

27. fejezet: Kötőszavak 27.1. Koordinációs és alárendeltségi pozíció 27.2. Kötőszavak 27.3. Párhuzamos kötőszavak 27.4. Alárendelő kötőszavak főnévi mellékmondatok bevezetésére 27.5. Alárendelő összekötő szavak mellékmondatok bevezetésére

28. fejezet: Elöljárószavak 28.1. Elöljárószavak típusai 28.2. Elöljárós szerkezet és funkció 28.3. Utópozíciós elhelyezés 28.4. Prepozíciós ellipszis 28.5. Helyre vonatkozó elöljárószavak 28.6. Időre utaló elöljárószavak 28.7. Egyéb elöljárószavak

29. fejezet: Tagadás 29.0. Áttekintés 29.1. Mondat Tagadása 29.2. Összetevő Negáció 29.3. Mennyiségjelzők és Tagadás 29.4. Egyéb kérdések a tagadásban

30. fejezet: Feltételes mondatok 30.0. Áttekintés 30.1. A feltételes mondatok aspektusai 30.2. Egyéb feltételes mondatok 30.3. Előfeltevéses Kötött Szerkezetű Építmény

31. fejezet: Megegyezés 31.0. Áttekintés 31.1. Alany és Állítmány 31.2. Névhatározók és Főnevek 31.3. Más szám egyezmény 31.4. Ügymegállapodás 31.5. Nembeli egyeztetés 31.6. Aspektusegyezés

32. fejezet: Időbeli anafora 32.1. Időbeli anafora 32.2. Az időbeli anafora és nem-anafora elvei 32.3 Az A és B igék 32.4. Esetek feszültség nélküli anaforával

33. fejezet: Közvetlen és közvetett beszéd 33.0. Áttekintés 33.1. Közvetlen beszéd 33.2. Közvetett beszéd 33.3. Vegyes beszéd 33.4. Indirekt beszéd, beleértve az összetett és komplex mondatokat 33.5. Szólásszabadság

34. fejezet: Helyettesítők és ellipszisek 34.0. Áttekintés 34.1. Helyettesít 34.2. Kihagyás

35. fejezet: Frazális igék 35.0. Áttekintés 35.1. 1. típus: """Állandó ige + határozószó""" 35.2. 2. típus: """Állandó igekötős igék""" 35.3. 3. típus: """Állandó ige + Határozószó + Elöljárószó""" 35.4. 4. típus: """Átviteli ige + határozószó""" 35.5. Szintaktikai megkülönböztetés a 4-es és a 2-es típus között 35.6. 5. típus: """Ige + Tárgy + Határozószó""" 35.7. 6. típus: """Átváltoztatható ige + Névmási kifejezés + Elöljárószó""" 35.8. 7. típus: """Állandó igekötős ige + Elöljárós szókapcsolat + Elöljárós szókapcsolat""" 35.9. 8. típus: """Átváltható ige + Névmási kifejezés + Határozószó + Elöljárószó""" 35.10. Egyéb típusok

36. fejezet: Információstruktúra 36.1. A mondat információstruktúrája 36.2. Jelöletlen témák 36.3. Megjelölt témák 36.4. Mutatómondatok 36.5. Átvitel 36.6. Hangsúly

37. fejezet: Kiegészítő szerkezetek 37,0. Áttekintés 37.1. Bővítmények és mellékmondatok 37.2. Főnévi kiegészítő szerkezetek 37.3. Melléknév Kiegészítő Szerkezetek 37.4. Igekiegészítő szerkezetek 37.5. Határozói és elöljárós szerkezetek

38. fejezet: Elemek Mozgása 38,0. Áttekintés 38.1. Fejváltás 38.2. NP Műszak 38.3. Wh Váltás 38.4. Jobbra tolódás

39. fejezet: Mondattípusok 39.1. Kijelentő mondatok 39.2. Igen/Nem Kérdések 39.3. Wh Váltások 39.4. Egyéb kérdések 39.5. Felszólító mondatok 39.6. Felkiáltó mondatok 39.7. Rövid mondatok

Hivatkozások Index